Tárolóládák: Kulcsszerep az anyagáramlásban

A megfelelő kialakítás, ill. a tárolóládák helyes kiválasztása rendkívül fontos a vállalaton belüli folyamatos anyagáramlás szempontjából. A tárolóládák nemcsak tárolóeszközként szolgálnak a logisztika területén, hanem információközvetítőként is, amivel megteremtik az alapot a kanbanrendszerekhez. A vállalaton belüli folyamatoptimalizálásban is fontos szerepet játszanak. A tárolóládák kialakítása jelentősen meghatározza a futási tulajdonságokat és a szállítószalagokon keltett zaj mértékét. Így az ergonomikus munkahelyek kialakításának szintén fontos elemei.

Az anyagáramlásba minden folyamat – a nyersanyagok kitermelésétől, a megmunkáláson és feldolgozáson át, egészen a szállítóknak való szétosztásig és a végfelhasználóhoz vezető útig – beletartozik. Egyaránt magában foglalja a termék szállítását és logisztikáját, tárolását, tartózkodását, valamint ellenőrzését érintő folyamatokat. Amennyiben a vállalaton belül zajlik, belső anyagáramlásról beszélünk. Az anyagáramlást általában információáramlás is kíséri, amelynek rögzítése, szállítása, feldolgozása és kiadása adatok formájában történik. A tárolóládák a tárolás, a szállítás és az információközvetítés során is fontos szerepet játszanak. Az anyagok áramlása azonban csak a tárolóeszközök szabványosítása révén automatizálható. Az olyan tárolóeszközöknek, mint a raklapok, a dobozok, a konténerek stb. szabványosítottnak kell lenniük, hogy a logisztikában teljes mértékben ki lehessen aknázni az állványkiszolgáló berendezésekben, a szállítókocsikban, a vezető nélküli szállítórendszerekben, az anyagmozgató eszközökben és az anyagmozgató berendezésben rejlő lehetőségeket. Például a kisalkatrész-tárolókat Euro ládáknak, Euro-szabvány méretű tárolóládáknak vagy Euro dobozoknak is nevezik. Ezért többszöri használatuk közösen történhet. A kisalkatrész-tárolókat a gépkocsigyártók és a beszállítói ipar logisztikai láncának optimalizálására fejlesztették ki. A rendszer az 1200 × 800 mm (Euro raklap) és az 1200 × 1000 mm (ISO) nagyságú alapterülethez igazodik modulárisan. Az alapterület mindkét esetben megduplázódik, és 300 × 200 mm, 400 × 300 mm és 600 × 400 mm a névleges mérete. Időközben az Euro tárolóládákat szabványosításuk miatt már a gépjárműiparon kívül is használják. A tárolóládák az egyedi azonosítójuk (mely a vonalkódban van eltárolva, RFID) miatt információközvetítőként is szolgálnak. A raktárkezelési rendszerben, ill. az anyagáramlást felügyelő számítógépben ez az azonosító adott árucikkel vagy megbízással van összekapcsolva. Így a tárolóládák és az anyagok automatikusan felismerhetők és irányíthatók a raktárban.

A modern dobozok mechanikai tulajdonságainak köszönhetően sokféle művelet végrehajtható a logisztika területén. Például elvárás, hogy a tárolóládák lehetőleg kis súrlódással és halkan fussanak az anyagmozgató berendezésen. Ezenkívül rendkívül kicsik a tűrések a tárolóládák aljának behajlására nézve. A BITO XL-Motion tárolóládáját például kifejezetten automatizált raktárokhoz tervezték, hogy optimálisan teljesítse az egyenletességgel, érdességgel és súrlódási együtthatóval kapcsolatos követelményeket. Erről a tárolóláda alján található körbefutó innovatív sáv gondoskodik. Azért, hogy a raktárüzem során fellépő nagy igénybevételeknek ellen tudjon állni, a tárolóláda alját sima keretszerkezettel látták el, melyet diagonális támasztóbordák kötnek össze a dobozzal. Ez a szendvicsszerkezet megakadályozza, hogy túl nagy teher esetén meghajoljon a tárolóláda alja. Mivel így mindig egyenletes és sima, az XL-Motion tárolóláda rendkívül csendesen fut az anyagmozgató berendezésen. Ennek köszönhetően lényegesen kellemesebb a munkahelyi légkör a raktárban. Az alacsony zajszint nemcsak kevesebb stresszt és így kevesebb kiesési időt, hanem kevesebb hibát és a munkával való nagyobb elégedettséget is eredményez.

A tálcákat automatizált kisalkatrész-raktárakban használják a nem szállítható áruk, pl. kartoncsomagolások szállításához és betárolásához. Ezek kifejezetten az adott anyagmozgató berendezés követelményeire szabottak. Az automatikus be- és kirakodás érdekében kiemelő funkció áll rendelkezésre, melynek segítségével a tálcán található áruk elválaszthatók a tálcától. Ezután elvégezhető pl. az áruk egymásra helyezése a raklapokon.

A kanban a decentralizált termelés egyik módszere, melynél adatkártyák – japánul: kanban – segítségével indíthatók el az egyes termelési és logisztikai folyamatok. A kanbanmódszer előnye a termeléshez szükséges alkatrészek decentralizált irányítása, a lean raktár és a just-in-time logisztikája. A kártyákon olyan fontos adatok vannak feljegyezve, mint a cikkszám, a mennyiség, a tárolási hely stb. A termelés tehát jelet küld az előző termelési szakasznak, hogy új alkatrészekre van szükség. Például egy üres tárolóládát küld az adott alkatrészre vonatkozó megrendelőkártyával együtt a (lean) raktárba, majd magával visz onnan egy teli tárolóládát. Az alkatrészraktár ekkor tudja, hogy az adott árucikket meghatározott mennyiségben után kell rendelni, és elküldi a vonatkozó rendelési megbízást a forrásnak (a beszállítónak). A beszállító teljesíti a megbízást, és a raktárba viszi a megfelelő alkatrészt a kívánt mennyiségben. A kanbankártya tehát a termelés megrendelőkártyájaként szolgál, mely meghatározott termelési megbízást, ill. reakcióhullámot vált ki. A kanbanrendszer esetében egyetlen egyénnek sem kell a teljes folyamatláncot ismernie. Mindig csak a nyitott kanban-tárolóládát töltik fel a mindenkori helyi munkaálláson. A rendszer tehát önszabályozónak és önszerveződőnek bizonyul, továbbá helyismeretre és egyszerű szabályokra épül. Manapság a kanbankártyák helyett olyan adathordozókat használnak, mint a vonalkódok vagy az RFID-chipek. Az adatok, ill. a termelési megbízás továbbítása a raktárkezelési rendszerhez, a vállalatirányítási rendszerhez, ill. az adott alkatrész beszállítóihoz WiFi-n keresztül történik.

Különösen az Ipar 4.0 korszakában célszerű a kisebb vállalatokon belül is optimalizálni és karcsúsítani az eljárásokat és folyamatokat. Ennél jó kiindulási pont a szállítás- és anyagáramlás. Ennek során különösen az anyagok és a termékek átfutási idejét kell ellenőrizni. Amennyiben ezek felesleges állomásokon haladnak át, esetleg lerövidíthetők a feldolgozási idők. Az átfutási idők bárminemű csökkentése költségmegtakarítást jelent. A vállalat minden helyszínén az optimális szállítóeszközt használják? Szükség van esetleg speciális szerkezetekre? Természetesen ugyanilyen fontosak a szállítóládák. A termékeknek, munkaállomásoknak és folyamatoknak megfelelő szállítóládákat használnak? Ezen a területen döntő mértékben észszerűsíthető a raktározás, a szállítás, ill. az intralogisztika, amivel csökkenthetők a költségek.

Az állványok általában az anyagáramlás forrásaként vagy süllyesztőjeként funkcionálnak. Azaz az árut kiveszik az állványból és az áru bekerül az anyagok áramlásába, vagy az áruk az áruátvételtől, ill. a termelésből érkeznek, és az állványokhoz szállítják és betárolják azokat. Néha azonban az állványokon belül is zajlik anyagáramlás, például a raklapokhoz vagy tárolóládákhoz és kartondobozokhoz használt utántöltő állványokban. Ez az anyagáramlás lehet a kanbanrendszer keretében zajló felöltési tevékenység vagy komissiózás keretében zajló feltöltésirányítás. Ennek során az utántöltő állványrendszer automatikus, FIFO-elv (first in, first out) szerinti mozgást garantál a betárolási oldaltól a kitárolási oldalhoz vezető mozgási irányának köszönhetően. Az átmeneti tárolók is funkciót töltenek be az anyagáramlásban. Többlépcsős komissiózás esetén például a „kigyűjtött” megbízásokat tartalmazó tárolóládáknak legtöbbször egy állványon kell várniuk a további tételekre.

Szeretné hatékonyabbá tenni saját vállalatában az anyagáramlást? Segítünk Önnek.