Tények és kihívások
A Német Textil+Divatszövetség szerint a német textil- és divatipar fontos gazdasági ágazat, éves forgalma körülbelül 32 milliárd euró. Körülbelül 1400 kkv-t foglal magában, mintegy 135 000 alkalmazottal országszerte. A Szövetségi Gazdasági és Éghajlatvédelmi Minisztérium szerint Németország világelső a műszaki textíliák területén. A textil- és divatipar teljes forgalmának mintegy egyharmada a divat- és ruházati ágazatból származik. Az iparágat magas, több mint 40 százalékos exportarány is jellemzi. A digitalizáció, az éghajlatváltozás és más trendek által előidézett átalakulás a divatipart is érinti. A koronavírus-járvány, az orosz-ukrán háború és a növekvő infláció jelentős hatással volt és van az iparág fogyasztói magatartására, ellátási láncaira és értékesítésére.
A McKinsey & Company vezetési tanácsadó cég és a „Business of Fashion” iparági információs szolgálat globális visszaesést jósol a divatiparban. Egyes divatgyártók máris leépítik a munkahelyeket az országba A szakértők szerint tíz olyan trend van, amely a következő években meghatározza majd a textil- és divatipart. A geopolitikai megosztottság és a destabilizáló tényezők tovább gyengítik a törékeny gazdaságot. Ugyanakkor új regionális fókuszpontok alakulnak ki a Közel-Keleten és az USA-ban. A magas infláció és a nehéz gazdasági körülmények Németországban is erősen befolyásolják a fogyasztói magatartást. Az alacsonyabb jövedelmű és kevésbé biztonságos munkahelyű fogyasztók kevesebb pénzt fognak ruházati és divatcikkekbe fektetni, és olcsóbb termékek vagy használt ruhák felé fordulnak. Különösen a Z generáció egyre kevésbé értékeli a nemekre jellemző ruházatot. A divatiparban működő vállalatok ezért átszervezhetik és egyszerűsíthetik üzleti folyamataikat és eljárásaikat. A legstabilabb divatszegmens valószínűleg a különleges alkalmakra szánt formális ruházat lesz. A világjárvány idején az online eladások nagymértékű növekedéséhez képest ezek várhatóan ismét kiegyenlítődnek. A világjárvány vége óta egyre több fogyasztó élvezi újra az offline vásárlást. A hirdetési költségek az online szektorban ezért valószínűleg emelkedni fognak. Az adatvédelmi előírások és a technológiai változások szintén növelik a digitális marketing költségeit.
Digitalizálás
A digitalizáció a divatipar minden területére is átterjed. Legyen szó ruházati cikkekre vonatkozó javaslattevő algoritmusokról, digitális öltözőkről kiterjesztett technológiával és avatárokkal, virtuális fotóstúdiókról vagy 3D nyomtatási technológiákról - a digitalizáció és a mesterséges intelligencia (AI) mindenütt egyre nagyobb teret hódít. A vásárlók egyre inkább hozzászoknak a minden csatornán történő vásárláshoz és a zökkenőmentes minden csatornán történő logisztikához. A divatipar számára azonban még ki kell dolgozni egy átfogó digitalizációs stratégiát. A Divat 4.0 gyártás területén a digitalizációt és az Ipar 4.0-t még nagyobb léptékben, intelligens gyár formájában kell megvalósítani. Eddig csak elszigetelt példák vannak a divatiparban működő intelligens gyárakra, mint például az Adidas Speedfactory és a japán „Knitido” intelligens harisnyagyára. Az AI által vezérelt, hatékony és összekapcsolt gyártási folyamatok természetesen a logisztika és az intralogisztika terén is nagyfokú hatékonyságot igényelnek majd a divatiparban.
Fenntarthatóság
Az E-Commerce Magazine szerint egyre több fogyasztó – különösen a fiatalabbak – aggódik életmódja fenntarthatósága miatt. A GFK piackutató intézet felmérése szerint a fogyasztók közel 70 százaléka szerint a környezet- és társadalombarát termékek fontosak számára a ruházat és cipő vásárlásakor. Természetesen a divatiparnak is alkalmazkodnia kell ehhez, bár még sok a tennivaló. Különösen a divatiparban sok a fekete bárány. A német és az európai ellátási láncról szóló törvény, az üvegházhatású gázok Scope 1-3 szerinti elszámolása és az új CSR-irányelv a divatágazatban működő vállalatok fenntarthatósági jelentéseinek átláthatóbbá tételéhez is vezet. A márkák úgynevezett zöldmosását, azaz a termékeik vagy üzleti gyakorlataik környezetbarátságára vonatkozó félrevezető vagy hamis információkat is célba kell venni. A divatipari menedzserek még mindig panaszkodnak arra, hogy nincsenek az egész iparágra kiterjedő fenntarthatósági szabványok, amelyekkel értékelni lehetne erőfeszítéseiket. Ezzel egyidejűleg új divatirányzatok is megjelennek. A „zöld divat” trend a fenntartható gyártási feltételekről, anyagokról és újrahasznosításról szól. A slow fashion célja a ruházati cikkek előállításának és fogyasztásának lassítása és csökkentése. A fenntartható ruhákat is a lehető leghosszabb ideig kell viselni.
Nearshoring és az ellátási lánc diverzifikációja
A divatiparban az ellátási láncoknak rövidebbé kell válniuk (nearshoring), ami egyszerre teszi őket rugalmasabbá és fenntarthatóbbá. Emellett csökkenteni kell a hagyományos szövet- és divatszállító országoktól, például Kínától, Bangladesh-től, Indiától és Kambodzsától való függőséget. Lengyelország, Szerbia, Horvátország, Bulgária, Törökország és Marokkó például lehetséges alternatív országok. Elvileg az ellátási láncok rugalmassága nagymértékben növelhető a több országra kiterjedő, szélesebb beszállítói bázis (multisourcing és multishoring) révén. Ezzel egyidejűleg digitális, mesterséges intelligencia által vezérelt beszállítói platformokat hoznak létre a piac átláthatóságának javítása érdekében. Jobb kockázatkezelésre van szükség a divatipari ellátási láncokban. A kockázatokat azonosítani kell, készenléti terveket kell készíteni, és a stratégiákat folyamatosan ki kell igazítani. Sok vállalat tervezi a termékválaszték csökkentését is.
Trendek a divatiparban
Nemek szerint semleges divat:
Különösen a Z generáció (1997-2012 között születettek) vásárol egyre inkább nemsemleges divatcikkeket.
Változó fogyasztói magatartás:
Különösen a Z generáció (1997-2012 között születettek) vásárol egyre inkább nemsemleges divatcikkeket.
Különösen a világjárvány, de az infláció erőteljes emelkedése is megváltoztatja a fogyasztók vásárlási szokásait. Sok vásárlónak takarékoskodnia kell.Globális gazdasági visszaesés a divatiparban, csökkenő online üzlet, magasabb digitális marketingköltségek. A világjárvány után a vásárlók ismét egyre inkább a fizikai üzletekben vásárolnak.
A márkaértékesítés új régiókra összpontosít:
A Közel-Keleten és az Egyesült Államokban a divatágazat értékesítési adatai emelkednek.
A digitalizálás már az egész divatiparban folyamatban van:
Ez a tendencia a teljes ellátási láncban, a gyártásban, a marketingben és az értékesítésben is megfigyelhető. Ilyenek például a digitális öltözők a kiterjesztett valósággal és a virtuális fotóstúdiók.
Eredményes mindencsatornás logisztika:
A divatiparban a vásárlások zökkenőmentesen történnek online és offline csatornákon keresztül. Természetesen az intra- és extra-logisztikát ennek megfelelően kell megtervezni, mint hatékony omnichannel logisztikát.
Fenntarthatóság:
A divatiparnak sokkal fenntarthatóbbá kell válnia. A német és az európai ellátási láncról szóló törvény, az üvegházhatású gázok Scope 1-3 szerinti elszámolása és az új CSR-irányelv sokkal nehezebbé teszi a fekete bárányok számára a törvénysértést vagy a zöldmizériát.
A beszállítói lánc diverzifikációja:
A diverzifikáció jelentősen növeli az ellátási láncok ellenálló képességét.
Szakképzett munkaerő hiánya:
A divatipar is szenved a szakképzett munkaerő hiányától. Már most is hiány van szakképzett munkavállalókból, a divattervezők és a vágótechnikusoktól kezdve a termékfejlesztőkig és a vásárlókig.
Melyek a hatékony logisztika követelményei?
A divatiparnak hatékony és eredményes omnichannel logisztikára van szüksége, hogy az összes offline és online vásárlás teljesítését biztosítani tudja. Erre a célra általában különösen rugalmas és automatizált raktárrendszereket használnak, amelyek árukezelő rendszerrel (MMS) vagy raktárkezelő rendszerrel (WMS) rendelkeznek. Megfelelő megoldások a raktározó- és kimentőgépekkel és ingajáratokkal ellátott rendszerek, amelyek az árutól emberig elv szerint működnek, lerövidítik a rendelések átfutási idejét és növelik a komissiózási sebességet. Az omnichannel megközelítés és a divatiparban tapasztalható magas visszaküldési arány miatt a visszaküldések feldolgozása rendkívül összetett, és speciális fordított logisztikát igényel, például automatizált (zsákos) szortírozó rendszerekkel és esetleg a ruházati cikkek esetében függőleges szállítószalagokkal. Az üzletekben mindig a megfelelő minimális termékmennyiségnek kell rendelkezésre állnia.
Ezenkívül a Click & Collect megrendeléseket is kezelni kell. A kihívás a kis rendelési mennyiségek, a gyakori megrendelések és a sok SKU minél gyorsabb kezelése. Ezért az omnichannel logisztikához szükséges raktárrendszernek különösen magas követelményeket kell teljesítenie, és azt aprólékosan kell megtervezni és konfigurálni. A Kembro tanulmánya szerint az omnichannel és az e-kereskedelemmel foglalkozó, erősen változó keresletű vállalatok számára előnyösek a rugalmas raktárak és a rugalmas automatizálási megoldások. A kérdés már nem az, hogy automatizáljunk-e vagy sem, hanem az, hogy hogyan automatizáljunk.
A teljes automatizálás gyakran nem alkalmas a kis e-kereskedelmi megrendelésekhez. A részleges automatizálás, amelyhez pick-and-place robotokat és automatizált irányított járműveket (AGV-ket) használnak, megfelelőbb. Napjainkban az új, rugalmas mesterséges intelligencia-technológiák eddig soha nem látott lehetőségeket kínálnak a divatipar számára. Az e-kereskedelmi központokban a komissiózást például gyakran többszintű rendszerek (MGA) segítségével végzik, nagy komissiózási teljesítménnyel. A különösen nagy keresletű termékek esetében áramlási állványok integrálása lehetséges. A kézzel karbantartott polc- és raklapos állványrendszerek könnyen bővíthetők és alkalmazkodnak a szezonális ingadozásokhoz. Emellett költséghatékony megoldást is jelentenek. A helykihasználás azonban gyakran nem túl jó a kompakt tárolási megoldásokhoz és a többszintes berendezésekhez képest. A polcrendszerek és raklapos állványrendszerek részben automatizálhatók, például polcrakodó és komissiózó robotok és AGV-k használatával.