Belépés-ellenőrzés a vállalatnál

Számos oka létezik annak, hogy miért szükséges a vállalat egyes területeire való belépés szabályozása, illetve bizonyos dolgozók és vállalaton kívüli személyek esetében annak megakadályozása. Ez elsősorban a személyek, az anyagi javak és az adatok biztonságáról szól. A fontos információk, vállalati titkok vagy az anyagi javak jobb ellenőrzése érdekében például szükséges, hogy csak illetékes dolgozók léphessenek be a termelési, a fejlesztési területre, illetve a raktárba. Néha szükséges lehet, hogy ez a jogosultság csak korlátozott időtartamra legyen érvényes. Az illetéktelen személyek belépését természetesen teljesen meg kell akadályozni. Végső soron a belépés ellenőrzése munkavédelmi kérdés is, mivel a célja a munkahelyi balesetek megelőzése és a munkabiztonság megtartása. 

A koronavírus-járvány az alkalmazott rendszerekkel szemben új feladatokat és követelményeket támaszt. Az automatikus belépés-ellenőrzés során ellenőrizni kell a belépő személyek számát, a maszkviselési kötelezettség teljesítését és az illetők testhőmérsékletét. Ennek során a személyek számát például az éppen érvényben lévő koronavírus-előírások betartása miatt határozzák meg. A hatósági ellenőrzésre vonatkozó korábbi adatok is visszakereshetők a követelményeknek való megfelelés bizonyítása érdekében. 

A belépés ellenőrzésére, illetve az adatrögzítéshez többnyire négy különböző azonosítási eljárást alkalmaznak, melyeknek eltérő előnyei vannak. Gyakran több eljárást kombinálnak. 

• RFID-transzponder, RFID-chip leolvasása 

• Biometrikus azonosítási eljárások (ujjlenyomat-, íriszletapogatás, arcfelismerés) 

• Mágneskártya-leolvasás 

• Billentyűzet PIN-kód beviteléhez 

A belépés-ellenőrzéshez használt rendszerek legalább három elemből állnak: az azonosítóeszközből, a kártyaolvasóból és a beléptető egységből. 

Az azonosítóeszköz lehet például igazolvány, karpánt vagy bármilyen tetszőleges tárgy, illetve RFID-chipes megoldás. A kártyaolvasó rögzíti az azonosító adatokat, majd továbbítja azokat az ajtóvezérlőhöz vagy a beléptető központhoz kiértékelés, illetve további ellenőrzés céljából. A beléptető egység ellenőrzi a belépési jogosultságot, majd engedélyezi vagy letiltja az ajtó kinyitását, akár a magasabb szintű beléptető központtal való folyamatos kapcsolat nélkül is. Az ajtót elektromos ajtónyitó, motoros zár vagy elektromos ajtóhajtás nyitja ki. 

Transzponderes azonosítási módszer:

A chipkártyába integrált (passzív) RFID-transzponderek érintésmentes érzékelését a kártyaolvasó általában néhány centiméter és akár egy méter közötti távolságból végzi. A passzív transzponder olyan elektronikus azonosítóeszköz, mely nem igényel akkumulátort. Ezért szinte korlátlan élettartamú, továbbá a letapogatás szögétől, a fényviszonyoktól vagy más környezeti hatásoktól függetlenül, bármilyen nemfémes anyagon keresztül elvégezhető az azonosítás. Az azonosításhoz a leolvasó elektromágneses mezőt hoz létre. Ezen mezőn belül aktiválódik a transzponder, mely szintén elektromágneses hullámok segítségével küldi vissza az információkat. Ezt az információt a leolvasó dekódolja, majd megjeleníti a kijelzőn, illetve továbbítja azokat az ajtóvezérlőhöz vagy a beléptető központhoz kiértékelés, illetve további ellenőrzés céljából. Ez a rendszer kombinálható biometrikus eljárásokkal vagy PIN-kód megadásával. A megfelelő transzponderek akár műtéti úton a bőr alá is beültethetők. Léteznek már olyan implantátumok (NFC-chipek), amelyeket emberekbe ültetve lehet alkalmazni. Az NFC implantátumot eredetileg háziállatok számára fejlesztették, hogy ezáltal regisztrálhassák és adott állattartóhoz rendelhessék őket. Gyakran használják ezeket az implantátumokat tenyészállatoknál is a füljelző alternatívájaként. 

Biometrikus azonosítási eljárások:

Egy másik belépés-ellenőrzési megoldás biometrikus eljárást alkalmaz, például az ujjlenyomat, az írisz vagy a retina, a tenyér vagy a vénák, illetve arcvonások letapogatását használja. A belépési jogosultság olyan érzékeny, magas biztonsági szintű területeken való szabályozására, mint a kutatólaboratóriumok vagy a börtönök, célszerű egyedi biometrikus adatok alapján történő belépés-ellenőrzést alkalmazni. Az elektronikus megoldás számos előnyt kínál: magas szintű biztonságot, a biometrikus adatok mindig rendelkezésre állnak (nem lehetséges az elvesztés vagy az elfelejtés), egyszerű és kényelmes kezelés, nem lehetséges a másolás vagy a hamisítás. Ezen túlmenően az ujjlenyomat-olvasók például öntisztítóak is. 

Mágneskártya-leolvasás:

Még mindig nagyon elterjedt a mágneskártyák azonosítóeszközként való használata a belépés-ellenőrzés során. Különösen a szállodákban használják őket, de vállalatoknál is a munkaidő rögzítésére. A mágneskártyát egyszerűen az ajtón lévő kártyaolvasón kell áthúzni, vagy az olvasókészülékre kell helyezni. A kártyaolvasóba épített érzékelő elküldi az adatokat a központnak, és jogosultság esetén az ajtó elektronikusan kinyílik. A mágneskártya előnye elsősorban az alacsony költség. Mivel a mágneskártyáknak a leolvasás során közvetlenül érintkezniük kell az olvasókészülékkel, nagyobb biztonságot kínálnak, mint az RFID-kártyák. Kétféle kártya létezik, melyeknek különböző a jellemzésükhöz használt mágneses fluxussűrűségük: a 300 Oe (oersted) mágneses térerősségű LoCo (Low Coercivity = alacsony koercitivitású) és a 2750 vagy 4000 Oe mágneses térerősségű HiCo (High Coercivity = magas koercitivitású) kártya. A LoCo mágnescsíkokat a hitel- és betéti kártyákon használják, az adatok ezeken azonban kívülről mágneses mezők hatására véletlenül törölhetők. Ez a HiCO mágnescsíkok esetében szinte lehetetlen, ezért használják őket elsősorban igazolványok kiállításához. 

Belépés-ellenőrzés PIN-kód megadásához való billentyűzettel:

A PIN-kódokat elsősorban a kisebb vállalkozásoknál, illetve nagyvállalatok magas biztonsági szintű zónáiban használják. A belépés engedélyezése érvényes számkód megadására következik be, amihez a billentyűzetet kell használni. Gyakran kombinálják a PIN-kód megadással és az RFID-transzponderrel működő rendszereket. A jogosultságot biztosító transzponder leolvasó elé tartása vagy az aktivált PIN-kód megadása után zár az ajtóvezérlő központban lévő, ajtónyitóhoz tartozó reléérintkező, illetve aktiválódik a kapcsolási kimenet. Másik lehetőség még, amikor a kódos zárban kerülnek elmentésre az RFID-chipes transzponder, illetve a PIN-kódok adatai. A transzponderek és a PIN-kódok jogosultságának aktiválása közvetlenül az ajtóvezérlő központban, a leolvasón történik. A belépés engedélyezésekor a gombok, illetve a LED-ek zölden villognak. A belépés megtagadásakor a gombok, illetve a LED-ek pirosan villognak. A billentyűzetek időjárás- és fagyállóak, ezért beltéri és kültéri használatra egyaránt alkalmasak.