Mi az a termelési logisztika?

A termelési logisztikának biztosítania kell az alapanyagok zökkenőmentes és optimális áramlását az alapanyag raktártól a gyártáson át a vállalat késztermékraktáráig. Az Ipar 4.0 teljesen új gyártási rendszereket tesz lehetővé.

A Gabler Wirtschaftslexikon szerint "A termelési logisztika a beszerzési logisztika és az elosztási logisztika közötti szakaszt jellemzi. A termelési logisztika alatt az alapanyagok, segédanyagok, vásárolt alkatrészek, pótalkatrészek, félkész és késztermékek szállításának, tárolásának tervezését, ellenőrzését és lebonyolítását értjük a kapcsolódó kiegészítő tevékenységekkel együtt egy vállalat termelési rendszerén belül." (1) A termelési logisztika célja, hogy az alapanyag raktárból a termelésen át a készáru raktárba zökkenőmentes és optimális anyagáramlást biztosítson a vállalatnál. Általánosságban elmondható, hogy a gyártási logisztikának csökkentenie kell a gyártás átfutási idejét, azaz a munkarendelés létrehozásától a termék elkészültéig eltelt időt. A termelési logisztika és az intralogisztika (belső logisztika) kifejezéseket néha szinonimákként használják. 

Sok befolyásoló tényező és erős változás

A termelési logisztika és így a házon belüli folyamatok is jelentős változáson mennek keresztül. Az olyan technológiai hatások, mint az ipar 4.0 és a gazdasági hatások, mint például a növekvő globalizáció, erős hatást gyakorolnak a termelésre, a logisztikára és a termelési logisztikára. A vásárlók egyre gyakrabban kérik az 1 darabos batch-eket – azaz az egyedi tömeggyártást. Ez rendkívül összetett intralogisztikát vagy termelési logisztikát hoz létre, amelyet digitalizálni, automatizálni és hálózatba kell kötni. A gyártás új módszerei, mint például a gyors prototípus-készítés vagy az additív lézergyártás lehetővé teszik a gyártás gyors átalakítását. Az Ipar 4.0 révén minden rendszer hálózatba van kötve és kommunikál egymással. A testre szabott egyszeri gyártás a termelési és az elosztási logisztikát egyaránt befolyásolja. Az egyes állomásokon a számos különböző alkatrészt kell biztosítani a teljes gyártási folyamathoz Just-In-Time (JIT) szellemében. Ezért a gépek alkatrész-, félkésztermék- és alapanyag-ellátásának rugalmasnak és automatizáltnak kell lennie. A jól mérhető/programozható raktári shuttle rendszerek az automatizált anyagszállítókkal (AGV) kombinálva a legalkalmasabbak itt. Az 1 darabszámos gyártáshoz rugalmas "agilis gyártócellákat" is alkalmaznak, amelyek gyorsan átállíthatók másik termékre. Ez kihívás elé állítja az intralogisztikát, hiszen ugyanolyan gyorsan kell reagálniuk a termelés változására. Ezért a rendszereknek képesnek kell lenniük a dolgok internetén (IdD) keresztül kommunikálni egymással. 

A termelési logisztika feladatai

A termelési logisztikának különféle feladatokat kell ellátnia. Például egy üzem építése előtt meg kell határozni a megfelelő helyszínt, hogy a leendő üzemben a beszerzési folyamatokat és az anyagáramlást a lehető leghatékonyabban meg lehessen tervezni. 

A meglévő üzemben a termelési folyamatokat, de a szállítási és tárolási folyamatokat is a lehető legoptimálisabban és leghatékonyabban kell megtervezni és végrehajtani. Ezeket a logisztikai folyamatokat egy anyagáramlási számítógép (MFC) vezérli, amely olyan magasabb szintű rendszerektől fogadja a szállítási megrendeléseket, mint például az árukezelési rendszerek, a raktárirányítási rendszerek és a termeléstervezési rendszerek (2). Az MFR átveszi a szállítószalag-technológia (függesztett pályák és szállítószalagok) és a szakaszos szállítószalagok (például AGV-k és tároló- és utántöltő gépek (RGB)) vezérlését. A modern anyagáramlás vezérlők gyakran a szállítási folyamatokon, a logisztikán, a raktár- és szállítószalag-technológián túlmenően is kínálnak további funkciókat, például stratégiákat és útvonal-számításokat az optimális anyagáramláshoz, a torlódások megelőzéséhez és a kritikus területek megkerüléséhez. Ezen túlmenően a teljes anyagáramlás láthatóvá válik. A jövő intelligens gyárában a mesterséges intelligencia (AI) veszi át a raktározási és utántöltési műveleteket. Az autonóm szállítórendszerek, például az AGV-k és a vontatók szállítják az alkatrészeket, anyagokat stb. A-ból B-be. Ugyanakkor a szállítószalagokat és a gépeket robotok fogják megrakodni (3). Mint már említettük, minden rendszer hálózatba van kötve és az IdD-n keresztül kommunikál. 

A gyártási folyamatban bizonyos anyagok, félkész termékek, alkatrészek, üzemi anyagok stb. iránti igény jelentkezik, amit a gyártási logisztikának pontosan meg kell határoznia. Végül, de nem utolsósorban szükség van a készletek tervezésére, például a szezonális ingadozások kompenzálására (4). 

Milyen rendszereket használnak a területeken?

Az intralogisztikai folyamatok vagy a gyártási folyamatok minőségének emelése érdekében tárolórendszereket, szállítórendszereket és rakodási segédeszközöket, szállítójárművek nyomkövető rendszereket, gép elhelyezési rendszereket, komissiózási rendszereket, alkatrészek azonosítási rendszereket, mint például RFID-t, informatikai rendszereket tervezéshez, vezérléshez, ill. az anyagok és információk áramlásának nyomon követéséhez.  

Rendszermegoldások a termelési logisztikához

Tárolástechnikai szakértőként a BITO komplett tárolási rendszereket fejleszt a termelés és a belső logisztika számára. A polcrendszerektől a többszintes rendszereken át az átfolyó komissiózó állványokig minden megvalósítható. Emellett automatizált polcrendszerek és komissiózó rendszerek, valamint konténermegoldások is a program részét képezik. A BITO a belső és a termelési logisztika minden automatizálási kérdésében segít. 

Az AGV-ket egyre gyakrabban használják az egyes gyártási, összeszerelési vagy komissiózási területek összekapcsolására és az anyagszállítás automatizálására. A LEO Locative (5) és a hozzá tartozó LEO állomásokkal a BITO egy különösen innovatív és alacsony költségű rendszert kínál, amely nem igényel Wifi-t vagy anyagáramlás vezérlést. A LEO-t a padlóhoz rögzített jelzők és a padlóhoz rögzített optikai sáv vezérlik. A teljes rendszer plug and play és könnyen skálázható, így az optikai követés is gyorsan hozzáigazítható az új követelményekhez. Az opcionális decentralizált irányítás táblagépen keresztül lehetővé teszi a különböző LEO állomások vezérlését. Az AGV-megoldás óriási távolság-megtakarítást és ezáltal az egyes munkahelyek ergonómiájának növekedését eredményezi. Ezen kívül az anyagáramlási struktúrák kiegyenlítődnek. 

 

Idalom:

1 Produktionslogistik, Definition: Was ist "Produktionslogistik"?, Gabler Wirtschaftslexikon, Link 

2 Materialflussrechner, Wikipedia, Link 

3 Meitinger Therese, Produktionslogistik und Industrie 4.0: Mensch und Maschine im Einklang, Logistik Heute, Juli 2019, Link 

4 BITO Fachwissen, Schwankungen der Nachfrage und des Angebots bewältigen, Link 

5 LEO Locative - Das Fahrerlose Transportsystem, Link 

Lehet, hogy ezek a témák is érdekesek